17.rész
-Várj,hova megyünk?
-Majd meglátod!-Az összeset kérem!-a parkban volt egy lufiárus és Harry megvette az összes szivecske alakú lufit.-Tartsa meg a visszajárót.
-Ezt azért,hogy tudd nagyon szeretlek!
-Tudom és én is szeretlek!-Megfogtuk a lufikat majd egyszerre elengedtük és figyeltük ahogyan elszállnak.
-Ez csodálatos.-mondtam
-ő rámnézett a kezével eltűrt egy tincset ami az arcomba lógott, megragadta a derakamat és megcsókoltuk egymást,ennél szebb pillanatot senki sem tud elképzelni,és ez az érzés fülig szerelmes vagyok! Megvártuk míg elszállnak és eltűnnek az égbolton a piros szivek…
-Nézd fagyiárus,gyere!
Kikértük a fagyinkat majd leültünk egy padra,ami egy fa alatt volt és kisebb árnyékot csinált a nagy melegben.Csodálatos hely volt ez,igaz még soha életemben nem jártam itt ,de érzem ez most megváltozik. Hallani lehetett a madarak csiripelését,a szél zúgását, és az a gyönyörű táj!
-Harry köszönöm,hogy elhoztál ide,soha nemfelejtem el ezt a napot!
-Szivesen,máskor is visszajöhetünk ide!Ez már a mi helyünk marad.
De most már haza kellene menni elég késő van,a szüleid aggódni fognak.Erről jut eszembe elkellene nekik mondanunk,hogy együtt vagyunk,ne hogy az ujságokból tudják meg.
-Igen igazad van,az még roszabb lenne.
Kéz a kézben sétáltunk végig London utcáin,úgy mint egy igazi szerelmepár és igen azok is vagyunk!!!
Beértünk a házba,nem volt ez ismeretlen hely Harrynek,mivel már járt itt ezelőtt is.
-Sziasztok,elszeretnénk valamit mondani,létszi üljetek le.-kezdtem
-Mi ez a többesszám?-tette fel a kérdést apu ekkor Harry mellémlépett.
-Apu még mielőtt valamit mondasz hallgass végig minket.
Mindenki leült a kanapéra Harryvel egymásra néztünk és még egy nagy levegő.
-Elszeretnénk mondani nektek,még mielőtt valami ujságból tudnátok meg,hogy Harry-vel egy párt alkotunk.
-Igen,ez így igaz és szeretem a lányukat,nemszeretném elveszíteni.
-Ez képtelenség,ilyen nincs,nemmegmondtam neked fiam,hogy megnelássalak a lányom közelében erre mit hallok! El sem hiszem.
-Nyugalom,Alice hálás vagyok,hogy elmondtátok nekünk, örülök,hogy megbíztok bennünk és Harry látom rajtad,hogy mennyire szereted a lányomat,ez már akkor is bebizonyosodott mikor miden nap ott ültél a kórházban és gratulálok.-mondta anyu
-Hogy mit csinált,még a kórházban is belopóztál ezt nem hiszem el!
-Nyugi apu,semi baj,jól vagyok látod nem kell engem féjteni és mostmár Harry is itt van megtud engem védeni,most elmegyünk és ha lenyugodtál szólj!
-De hisz kislányom itt laksz!
-Igen lehet,de ma Claréknél alszom.Sziasztok :)
Nemkellett messzire menni,mivel három házra lakunk egymástól.
-Szia,akkor holnap-ne felejtsd el!
-Nemfelejtem,nagyon is kiváncsi vagyok,hogy hogyan is képzeled ezt az egészet,mert ilyet még nem csináltam.
Egy utolsó csók és már mentem is,mivel Clar még nem tudja,hogy nála alszom.
-Hello,itt aludhatok ma?
-Persze,gyere Nancy is itt van.
-Mi történt?-kérdeztem,mert Nancy-nek csak úgy csillogtak a szemei és láttam,hogy valamit elszeretne mondani.
-Képzeld címlapfotózásom lesz!!!!!!!!!!!!!!!
-Waw,ez nagyszerű hír és mikor?
-Holnap és jövő héten jelenik meg.
Látszott rajta,hogy mennyire felvan dobva így én is elmeséltem nekik a mai eseményeket, nagyon jól elvoltunk az este folyamán.
Téma: 17.rész
Nincs hozzászólás.
