15.rész

-Sajnálom,hogy ennyi problémájuk van,de rám is tudnának egy kicsit figyelni??-Mindenki hátrafordult.-Köszönöm. A helyzet az,hogy a beteg állapotát stabilizáltuk,jobban van ,de csak hozzátartozó mehet be hozzá…
Mindenki Alice szüleire nézett,őkis mentek be.Mi csak vártuk,hogy mit fognak mondani…
-Na hogy van?-kérdeztük
-Jobban,habár a karja eltört és sok vért vesztett szegény….
-És mi történt?-kérdezte Zayn
-Igen fiam ez az-kezdte Ali apja-Tudjátok lehet nektek jó ez a hírnév,de nemfogjuk megengedni,hogy a lányunk veletek lógjon,mivel elmondása szerint mikor hozzátok igyekezett elkezdték kergetni a fotósok és szegény megilyedt elfutott,de csak követték még mindig ekkor az úttesten eléugrott egy fotós és akkor érkezett egy auto és hát elütötte…-magyarázta
Minndenki ilyedten nézett,de csak folytatta.
-Ezért azt kell mondanom,nemjöhettek be a kórházba meglátogatni,szegény nagyon gyenge,és ha mégegyszer meglátom valamelyikőtöket a közelébe,hát nemszeretnétek tapasztalni,hogy mi fog akkor történni!Na gyerünk!!!
Ekkor megragadta Niall karját és kirángatta a kórházból a fiúk inkább utána mentek…
Elindultam kifelé a fiúkhoz,de az ajtóban megakadtam.Csak egy beszélgeést hallottam,így hangzott:
-Nemengedhetjük meg magunknak a botrányt.
-De akkor is bekell valahogyan jutnunk.
-Nem,megvárjuk míg kikerül innét.Nemkockáztathatunk,kitudja mire képes az apja,még csak azt semmtudjuk mivel foglalkozik,nem ismerjük.
-Igaza van,mert nem csak ez a rossz ebben,azt sem kockáztathatjuk meg,hogy kiderül a titkunk.Tudjátok az nem lenne rank jó fénnyel.
-Igen,igazatok van,bocsiii.-ismerte be Harry
 

Már egy hét is eltelhetett az eset óta és úgy vélem a fiúk jól bírják az eltiltást… De észrevettem,hogy minden nap 13:00-tól 17:00-ig valaki ott ül a kórterem előtti padon,de nemlehet látni az arcát,mivel napszemüveg van rajta meg sapi is,egyszóval nagyon be van öltözve ebben a nagy melegben.Ma elhatároztuk Nancyvel,hogy kiderítjük ki is ő.
-Hahó,szia,lássuk,hogy már rég itt ülsz,ismered Ali-t?
Levette a szemüveget és láttuk,hogy Harry az.
-Te mit keresel itt?
-Nembírtam ki,hogy ne jöjjek el,mondjátok mi van vele?
-Hát már jobban van,e még mindig bent kell maradnia.A fiúk tudják,hogy itt vagy??mert Liam azt mondta,hogy furcsán viselkedsz mostanában.
-Nem,nemtudják és ne is mondjátok el nekik.De most az a fonosabb,hogy bejussak.Kérlek,valahogy megtudjátok szervezni,hogy egy óráig szabad legyen a terep?
-Lehetséges,mert az apja elutazott anyja meg most megy dolgozni,mi vagyunk bent nála.
-Köszönöm,örök hála!
 

Alice szemszöge:

Már több,mint egy hete itt fekszem,haza szeretnék már menni. Érzem,hogy mindenki rajtam nevet a cikk miatt meg ez miatt is. Unalmos itt bent így sok időm van gondolkodni mindenen.Azon is ,hogy igen rosszul nézek ki,de most ez a legkisebb problémám.
-Szia!-jött egy hang és odafordultam.Harry volt az :)
El sem hiszem,hogy eljött meglátogatni,de azért fájt,hogy miért csak most.
 -Bejöhetek?
-Gyere nyugodtan.
-Jobban érzed magad?
-Igen sokkal jobban,csak ez a gipsz buzerál,már szeretnék haza menni,nagyon unalmas itt.
-Értem.Akkor én majd ekszórakoztatlak.
-Oké,de a többiek hol vannak? Nemláttam őket az egész héten és téged sem.
-Hát,az apud kitiltott minket innét,mert rossz hatással vagyunk rád,mert mi miattunk történt ez az egész és igaza is van.
-Dehogy van igaza,ez-ekkor a számra tette a kezét
-De igen és lécci hadd,hogy végégmondjam .Én ennek ellenére is itt ültem mindennap,ha észrevettél,mert nagyon féltettelek,azthittem elveszítelek és azt nem bocsájtottam volna meg magamnak. Tudod ezt már rég elszerettem volna mondani,de soha nemvolt hozzá bátorságom,de úgy érzem most az egész világba kikiáltanám,hogy szeretlek.Végre kimondtam.Akármit is fogsz most mondani ez akkor sem változik meg.
-Én…-a kilincs ekezdett lenyitódni és mi megijedtünk,hogy lehet a szüleim azok.


 

Alice:

Clara:

Nancy: