16.rész
-Bocsi,csak én vagyok az! Valami futár hozott neked egy csokor viragot,de már megyek is.-jött a válasz Nanc-től
-Na akkor mit szerettél volna mondani?
-Azt,hogy én is szeretlek!- A mondat végére már azt éreztem,hogy az ajkaink összeérnek és nagyon nemszeretnének elválni egymástól,hogy mennyit kellett várnom erre a pillanatra,de megérte!
-Elsem hiszem,hogy ez megtörtént.
-Én sem,tudnod kell,hogy akármi is lessz én szeretlek és megvédelek.
-A cikkre gondolz ugyi? Arról csak az a véleményem,hogy ilyeneket nem is írhatna le senki,ez csak mind kitaláció volt.Tudod,hogy ki a főszerkesztője a lapnak?
-Igen tudom,de nemhogy csak a főszerkesztője,de a tulajdonosa is. A neve Daniella Winmer, övé a legnészerűbb lap az országban,nagyon elismert.
-Mi? Én is ismertem egy ilyen nevű nőt anyu barátja volt,aztán összeházasodnak,de még előtte vele járt apu. Lehet ez a cikk nem is véletlen,hanem bosszú?
-Ez elég érdekes,akkor az Mr.Lee elhagyta őt és aztán összeházasodnak a anyuddal? De ha ez igaz,nagyobb a probléma,mint gondoljuk.
-Mindenképp én ennek utána járok és ha ez az igazság akkor napvilágra kerül.
-És hogy szeretnéd csinálni? Magánnyomozó?
-Dehogy arra semmi szükség itt vagyok én! Tudod ujságírónak tanulok és már nincs sok hátra,most is menne egy cikk és kutatni nagyon szeretek.Bosszút állok!
-Waw,hogy miket lehet megtudni az ember barátnőjéről?!!
-Barátnő,ez tetszik! :)  Nemis értem,de ez már természetes volt,megint megcsókoltuk egymást annyi szenvedéjjel,hogy még az ajtónyitódás sem zavart meg minket.
-Ó,a gerlepár,legalább már tudjuk,hogy hová szoksz minden délután ebben az időben eltűnni.-mondta Zayn
-Meglepi!!!!!!!!!
-Grtatulálok,olyan jó ennyi szerelmespárt látni körülöttem.-Louis
-Elsem hiszem,hogy idáig tartott míg kiderült,hogy szeretitek egymást,ennyi idő,több,mind egy hónap,hát én ezt még mindig nem fogtam fel.-fogta a fejét Niall
-A lányok hol vannak? –kérdeztem
-Elmentek,azt mondták ránk hagynak,szerintem elleszünk.-hangzott Liam-től-Elsem fogjátok hinni,hogy mit találtam Clar szobájában,de még mielőtt rosszat gondolnátok el kell mondanom,hogy az asztalán volt és lefényképeztem.
 -Te nemtudtad,hogy divattervezőnek tanul?-lepődtem meg
-Nem,de jó tudni!De akkor miért nem mutatta meg nekem a rajzokat? Nembízik bennem?
-Dehogy,senkinek sem mutatja meg még nekünk sem,mert úgy hiszi,hogy nemlettek jó.
-Pedig elképesztőek.Már tudom is ,hogy mit fogok tenni.
-Ez igaz!De necsinálj semmi butaságot,mert nemfog megbocsájtani olyan könnyen.
-Hidd el tetszeni fog neki.
-Jónapot,látom sok barátod meglátogatott-mosolygott az orvos-Csak azt szeretném,hogy megjöttek az eredmények,ha minden rendben megy holnap haza is mehetsz,de még holnap le kell vetetni a gipszet ,mivel kiderült,hogy csak repedés volt,nem olyan vészes.
-Rendben!
-Akkor úgy hangzik holnap megünnepelhetjük,hogy együtt vagyunk!-jelentette ki Harry
 

Végre elérkezett az a nap,amire már több,mint egy hete várok,leveszik a gipszem és kimehetek a kórházból!
Reggel rögtön arra ébredtem,hogy Harry ül az ágyam mellett.
-Te mit keresel itt?-lepődtem meg
-Megigértem,hogy ünepelünk,és elhoztam a ruháidat,amiket kértél otthonról,Clar odaadta és elujságoltam neki a hírt is.
-És mit szóltak hozzá?
-Nagyon örültek és gratuláltak.
Végre jött az orvos és leszedték a gipszet,nem tartott sokáig, visszamentem a szobára átöltöztem,szerecsére anyu magtalálta azokat a ruhákat,amiket kértem,rövid farmer  és a viragos ujjatlan pulcsim.
-De csinos valaki!-jelentette ki Harry miután kiléptem a kórházból.
 -Köszi és hova megyünk?
-Szerintem elmehetnénk sétálni,mert nagyon szép a idő. Sokat sétáltunk,elértünk egy parkhoz,csodaszép volt minden.
-Waw,hogy milyen  gyönyörű!
-És csendes,tudod ide szokok járni,mikor valami bánt vagy mikor nyugalomra van szükségem.
-Ténleg nagyon nyugodt,nemsok ilyen helyet találni Londonban.
Nagyon megijedtem Harry hirtelen megfogta a kezem és elkezdtünk futni és csak futottunk…




 

Alice:

Clara:

Nancy: